A másik blog

Egy éjszaka a városban

2019. május 28. 11:58 - Gyöngyi T

Hirtelen olyan izgatott lett, hogy azt hitte kiugrik a szíve. Mit vegyen fel? És jó ötlet ez egyáltalán? Este 11 is elmúlt már és soha nem találkozott még a férfival, azon kívül nem is tudott róla semmit, hogy Andrásnak hívják, síoktató Szlovéniában és csak pár hétig lesz a városban. Az egyik kedvenc, ám nem túl kihívó zöld felsőjét választotta, hozzá illő fülbevalóval és karkötővel, szűk farmerrel, sportcipővel.

23:19 - összerezzent, amikor megcsörrent a telefon. András ideért. Gyorsan felkapta a táskáját, bezárt a lakást és elindult a megbeszélt találkozási pont felé. A férfi az autó mellett állt és mosolyogva várt rá, magasabb volt, mint ahogy elképzelte és helyesebb, mint a fotókon. Üdvözölték egymást, András udvariasan kinyitotta a kocsiajtót, a lány beszállt és csak mosolygott magában, hiszen éppen egy ilyen spontán estére vágyott már rég óta.

  • Hová szeretnél menni?
  • Valami szép helyre, ahonnan látszik az egész város, a Várba vagy inkább a Gellért-hegyre!
  • Rendben, indulhatunk.

Szinte teljesen üres volt a város, alig lézengett valaki az utcákon, végülis hétfő éjszaka volt… A Rakparton mentek, közben beszélgettek, nevettek, alig találták meg a felhajtót az Erzsébet-hídra, végül a legendás Mambo bárnál balra kanyarodva felértek a Citadella parkolójába.

  • Ilyenkor is fizetni kell a parkolásért? Hihetetlen!
  • Welcome to Hungary – mondta mosolyogva a lány.

A városi panoráma lélegzetelállító volt, Noémi hiába élt már Budapesten több, mint 11 éve, minden alkalommal gyermeki csodálattal tudta nézni a kivilágított hidakat, a Várat, a Parlamentet. Találgatták, hogy melyikek lehetnek a távolban azok a nagyon fényes, kivilágított utak, csináltak pár képet, sétáltak, percekig csak néztek egymás szemébe, aztán visszaindultak a kocsihoz, mert lassan lejárt a parkolójegy és a lány már amúgy is fázott.

  • Jéghideg a kezed, bekapcsoljam az ülésfűtést?
  • Igen, köszönöm!
  • Hoztam egy üveg bort.
  • Kóstoljuk meg nálam.

Noémi kicsit elbizonytalanodott, nem sűrűn tett ilyen kijelentéseket, de már az első pillanattól kezdve érzett kettőjük között valamiféle bizsergést, hamar megtalálták a közös hangot és magával ragadta a férfi erőt sugárzó, intelligens, humoros és kedves személyisége. Túl szép, hogy igaz legyen, gondolta. Visszafelé már a rövidebb úton mentek, egyenesen végig a Körúton, pár taxin és éjszakai buszon kívül teljesen kihalt volt a város.

  • Hát itt volnánk, kerülj beljebb.
  • Köszönöm, szép lakás.

20 perc múlva már szenvedélyesen szeretkeztek, megállt körülöttük a tér és az idő, csak ők voltak és a pillanat, mintha nem lenne holnap…

Noémi hirtelen úgy érezte, hogy fázik, megint jéghidegek voltak a kezeit, mint fent a Gellért-hegyen. De hát megy a fűtés is - gondolta, és ahogy felemelte, majd leengedte a bal kezét, az nagyot placcsant a kád hideg vizében. A lány kinyitotta a szemét és hangosan felsóhajtott – csak egy álom volt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amasikblog.blog.hu/api/trackback/id/tr3914865810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása